10 Csatornás modellirányító adó

Amikor adóról beszélek, tulajdonképpen a rádióvezérlő és a kezelőszervállapot leolvasó elektronikát értem ez alatt, mivel a rádió részt itt már tárgyaltuk. Ez az adó önmagában 8 potméter, 1 rotary encoder, és egy 8 kapcsolóból álló kapcsolósor állapotait olvassa le, ezen kívül képes 8 külső csatorna adatainak a fogadására és továbbitására is. Az adó felépítése szintén nem túl bonyolult, tulajdonképpen az MCC (IC2) köré kell helyezni a TXC, LCC IC-ket, és ezeket a megfelelő vonalakon összekötni. Az MCC-re csatlakoznak a potméterek helyzetét lelovasó kétcsatornás soros analóg-digitál átalakítók (IC4-IC7), a rotary encoder és a kapcsolók. A külső kezelőegység csatlakoztatása az IC8-ból felépített szintillesztőn keresztül történik. Ezeken kívül az MCC-re kell csatlakoztatni az adáskapcsolót, az akkuszint töltöttség ellenőrzést, és egy EEPROM-ot (IC9) amiben a beállításokat fogjuk majd tárolni.



Az egész rendszernek a TXC szolgáltatja az XCLK vonalon az órajelet. Az MCC működését az MS vonalon a TXC szinkronizálja. Az MCC az ISB vonalon kommunikál a TXC-vel és az LCC-vel, az ESB vonalon az ECC-vel, ha a külső kezelőegység is csatlakoztatva van. Az ECC szinkronizálását szintén az MCC végzi az EPS vonalon keresztül. Az MCC-re kapcsolt rotary encoder kettős szerepet játszik: egyrészt a menüt vezérelhetjük vele, másrészt kezelőszervként is választható. Illesztéséhez néhány ellenállást (R19-R21) kell alkalmazni. Az MCC DSI bemeneteire ellenállásosztón (R2-R17) keresztül csatlakoznak a digitális kapcsolók bemenetei. Az LCC-re közvetlenül lehet a kétsoros LCD kijelzőt rákapcsolni, kivétel a világításvezérlés, amit egy tranzisztorral (T1) kell kiegészíteni. Az LCD kontrasztjának beállítására a P1 potméter szolgál. Az analóg-digitál átalakítók tápbemenetére egy-egy 10uF-os tantálkondenzátort kell helyezni. Az adó tápegysége két kapcsolóüzemű részből áll, az egyik (IC10) a TTL szintű részek tápellátását, a másik (IC11) a rádió végfok tápellátását biztosítja. A bemenő 12V-os feszültségből 6-10 V feszültséget állít elő a P2 potméter állásának megfelelően. A végfok tartós üzemben megy, így nem illik csúcsrajáratni, ezt a kisebb tápfeszültség beállításával érhetjük el. A P3 potméterrel lehet az akkufeszültség ellenőrzés küszöbértékét beállítani.

Az adópanel beültetését is az ellenállásokkal kell kezdeni. Ezután beforrasszuk az IC foglalatokat, majd a panel szélén levő tüskecsatlakozókat, majd a kerámia és a tantálkondenzátorokat és a potmétereket. Ha ez kész, akkor T1, D1, D2, a 10uF-os a 100 és 330uF elkók majd L1, L2, a kvarc és C16 a sorrend.



Az IC10 és IC11 hátlapját megkenjük fehér hűtőtrutyival és kis alumínium hűtőbordára szereljük, majd bordástúl beforrasztjuk őket. A C17 brutál elkót a hellyel való spórolás érdekében az R7-R9 feléeső panelrészre fektetve forrasztjuk be. A beültetett panel így néz ki:

Ha a forrasztás kész, egy változtatható feszültségű tápegységről 11.3V-ot adunk az adópanelnak a tápcsatlakozóján keresztül és az IC foglalatokban megmérjük, a +5V-ok megvannak-e, majd az IC2 3-as lábán mérve P3 potméterrel 0.65V-ot állítunk be. Ezután felnyomjuk a tápfeszültséget 12.8V-ra. Ha ez rendben van, akkor beállítunk a PAPWR kimeneten a P2 potméterrel 10V feszültséget. Ezek után lekapcsoljuk a tápot és betesszük az LCD kijelzőt, amit a panel forrasztási oldala felöl kell bedugni, és az alkatrész oldal felöl kell megforrasztani.



A kijelző paneljába az adópanelba forrasztás elött egy 16 lábú egyenes tüskesort kell forrasztani. Ezután behelyezzük az IC-ket. Bekapcsolás után az üzembehelyezésnél leírt folyamat játszódik le, és ennek végén megjelenik a "NORMAL OPERATION / TRANSMITTER OFF" szöveg. Ha a tápfeszültséget letekerjük 11.3 V-ra akkor a feliratnak "BATTERY LOW / TRANSMITTER OFF"-ra kell változni. Ha ez rendben, akkor az adópanel nagy valószínűséggel működik.

A joystick-ok és a karok pozícióinak leolvasása potméterekkel történik. Mindkét megoldásnál áttételezésre van szükség. Sajnos megfelelő szerszámgépek (eszterga, helyzetfúrógép, marógép) általában nem állnak rendelkezésre, azonban nem kell csüggedni mert az ember csodákra képes egy fűrésszel, egy satuval, egy fúrógéppel és egy reszelővel.
Mivel a joystick mechanika nem egyszerű darab és kutatásaim szerint lehetetlen önálló egységként beszerezni, ezért a következőt lehet csinálni: Az ember bemegy a TESCO-ba, vesz 2 darab "TESCO-GAZDASÁGOS" TRUST típusú joystick-ot és kibelezi belőle a mechanikát. Ekkor derül ki, hogy az ebben levő potméterek alig fordulnak ±20 fokot, tehát elég kicsi lenne a szabályozható tartomány, és analóg módon vagy digitálisan kéne szorozni az aktuális értéket az érzékelési tartomány kiterjesztéséhez. Egyik megoldás sem jó, a digitális szorzástól darabos lenne a mozgás, az analóghoz kell egy rakás műveleti erősítő, meg beállító potméter, és az a kis tartomány amiben a pozícióadó potméter mozog hamar kikopna. Nem is beszélek arról, hogy ezzel a "monstrum műanyag mechanikával" aztán sehogy sem lehetne finom mozdulatot is tenni kis leolvasási tartomány esetén. Marad a mechanikus szorzás, amihez 1:6 áttételű fogaskerékhajtásokat használtam fel. Ezeket három alumínium lemez tartja.



A hajlított lemez több ponton rögzítve van a műanyag mechanikához. Ez vezeti meg a nagy fogasívek tengelyeit az egyik oldalon, a másikon pedig egy-egy távtartókkal felszerelt lemez, ami a potmétert is tartja. A potméterek középre állítása a fogasív és a potméter fogaskerekének megfelelő összeillesztésével és a potméter elfordításával történik. A beállítás után a potmétereket ebben a pozícióban kell rögzíteni. A fogasív és a kis fogaskerekek is csavarral rögzítendők a tengelyekhez.
A joystick-ok mellett nagyon hasznos két darab kar is, ezeket kétmotoros repülők gázkarjának, tankok és egyéb lánctalpas szörnyűségek irányításához lehet kitűnően használni. Ez a mechanika nem olyan bonyolult mint a joystick, egy kis darab zártszelvényből, egy alulemezből és egy 1:4 áttételű fogaskerékhajtásból könnyen össze lehet hozni.

A kezelőszervek, az akku, a rádió mind olyan tüskecsatlakozóval köthető az adópanelra, amit nem lehet fordítva bedugni. Ebből az következik, hogy ha a kábelezést nem szúrtuk el, akkor a ki-be dugdosásnál már nem kell a csatlakozó állására figyelni. A csatlakozók szerelése viszonylag egyszerű: le kell vágni a hozzájuk adott érintkezősorból annyit, amennyi egy csatlakozóhoz kell. Ezt az összenövesztésnél satuba fogjuk, és 45 fokban lehajlítjuk az érintkezőket. Ekkor kényelmesen beforraszthatók a vezetékek. Ha ez meg van, akkor egyenként le kell vágni az érintkezőket az összenövesztésről és be kell dugdosni a műanyag foglalatba. Ha elszúrtad a berakást, akkor sincs pánik, a műanyagházon levő réseken át tűvel megnyomva kipattan és visszadughatod egy másik helyre. Az akku és az akkubemenet közé a pozitív ágba egy az adó dobozára szerelt főkapcsolót kell beiktatni.(Ez a rajzon nincs feltüntetve.)

Egy ketyere elkészítésénél mindig a legnehezebb feladat a tisztességes bedobozolás. Ez ennél a cuccnál is így van, különösen azért mert nem csak hagyományos kezelőszerveket tartalmaz. A mechanikák sem túl kicsik, akkumulátoroknak is kell hely, ezért egy közepes méretű 330X250X80-as boltban is kapható műszerdoboz tűnt a legmegfelelőbbnek, hogy elnyelje azt a sok mindent ami ebben benne van. Kb két napot kell eltöltened a satud a reszelőd és a fúrógéped társaságában, hogy ez legyen az eredmény:



Először a kijelző helyét reszeljük ki, ez 84 mm-re van a doboz felső szélétől és szimmetrikusan helyezkedik el. A téglalap alakú luk mérete a fedőplexi méretével kell megegyezzen, ez legjobb, ha 64X18 mm. A joystickok alsó részbe való beillesztése után be kell jelölni azok helyét, és ha rendelkezésre áll esztergakéses körkivágó, akkor azzal, ha ilyen nincs, akkor először a legnagyobb fúróval, majd reszelővel 35mm átmérőjű lukakat készítünk. Ha ez megvan, akkor a karok helyét fúrjuk, majd reszeljük ki. A doboz oldalán a főkapcsolónak, az external pult csatlakozónak, és külső DC csatlakozónak ütünk illetve reszelünk lukat. A rotary encodernek és a helipotnak egy-egy kis tartó lemezt kell készíteni, mert túl hosszú a száruk. A lemezeket távtartókkal kell majd felszerelni, így a lemezeket össze kell fúrni a dobozzal, hogy megfelelően pontos legyen az elhelyezés. Utoljára maradnak az egyéb kapcsolóknak szánt lukak. Most jön a feketeleves: azokon a részeken ahol fedőmatrica lesz a dobozon, a festéket finom csiszolóvászonnal el kell távolítani, mert a matrica nem fog kellőképpen megtapadni rajta. A festék eltávolítása után benzines lemosás jön, ami után felrakhatjuk a matricát. Először a kijelző helyét szikével vonalzó mellett kivágjuk, valamint méretre is szabjuk a matricát, majd a dobozra a kijelző helye fölé középre húzunk egy függőleges vonalat és ehhez illesztve a matricán levő jelzést felűről lefele és középről kifele rámaszírozzuk a dobozra a matricát. Ezután a plexit kell behelyezni, és a védőfóliát felragasztani. A védőfólia nagyobb kell legyen a matricánál, hogy a szélein be lehessen alúlra hajtani.

A dobozt kinyitjuk és beletesszük az akkumulátort. A főkapcsoló és az adáskapcsoló OFF állásban legyen. A doboz összerakása után csatlakoztatjuk az antennát a BNC aljzatra. FIGYELEM! Az adó végfoka antenna nélküli használat során leéghet! Ezért bekapcsolás elött mindig ellenőrizzük, hogy az antenna a készüléken van-e. Ezek után a készülék a főkapcsolóval bekapcsolható. Bekapcsolás után az LCD kijelzőn a következő feliratok jelennek meg:

Először egy bejelentkező szöveget láthatunk Majd megkezdődik az inicializálás, a rádió felprogramozása. A legutoljára használt memóriából beolvassa az elmentett adatokat és azokkal inicializálja az adót. Lefut egy önellenőrző teszt, Majd az adó jelzi, hogy üzemkész. Ekkor a TX kapcsolóval adásra kapcsolhatjuk a szerkentyűt, vagy beállításokat végezhetünk a menürendszer segítségével.

Az első bekapcsoláskor a készülék a bejelentkező szöveg után tájékoztat, hogy megformatálja a memóriáját, hogy a későbbiekben tárolhassuk a beállított paramétereket.

A különböző paramétereket a menü segítségével lehet beállítani. A menübe a rotary encoder függőleges irányú megnyomásával lehet belépni. A menüpontok és a paraméterek a rotary encoder balra illetve jobbraforgatásával változtathatók és a rotary encoder megnyomásával választhatók ki. A menü és az almenük tartalmaznak EXIT menüpontot is, aminek kiválasztásával kiléphetünk a funkciókból. Ahol nincs EXIT, ott valamelyik menüpontot kötelezően ki kell választani, ha nem akarjuk változtatni ennek ellnére az adott paramétert, akkor azt önmagával kell felülírni. Ekkor a készülék automatikusan egy menüszintet vissza is lép.

A következő ábra mutatja a teljes menütérképet:

Ha a menüben vagyunk, lehetőleg ne végezzünk irányítást, mert ekkor a csatornák olvasása lassabb, illetve egyes esetekben nem is történik meg. A trimmeléshez azért bekapcsolhatjuk a TX kapcsolóval az adót, így vizuálisan ellenőrizhető a szervók valódi állása.

Az adópanelhoz beszerzendő alkatrészeket a következő táblázatban találod: