A frekvenciamérő működése és megépítése.
A műszer alapötletét a sok hardvert igénylő részek virtuális megvalósítása adta. Mivel azonban a számítógép nem
képes magas frekvenciák mérésére, egy minimális hardvert a projekt megvalósításához azért elő kell állítani. A
hardver által mért értéket valahogy a számítógépbe kell juttatni, ehhez a soros port kínálkozik a legegyszerűbb megoldásnak.
A soros vonal kezelése pedig mikrokontrollerrel a legegyszerűbb, így választani kell egy olyan mikrokontrollert, ami
a soros port kezelésén túl a számlálást is el tudja végezni. Az AT89C2051 pont alkalmas erre. Bemenetére azonban csak maximum
1 MHz ereszthető számlálás üzemmódban. Ez 6 digit pontosságot jelent. További 2 digitet úgy nyerhetünk, hogy a mikrokontroller
elé 1 darab 74HC390, HCT390 -es előosztót teszünk, ami számláló is egyben, tehát még 2 digitnyi információ ki is olvasható belőle.
Ehhez a számlálók kimeneteit összekötjük a kontroller P1-es portjával és a belső számláló időkapu jelét kivezetjük
a kontrollerből amivel az előosztó-számlálót is szinkronizáltan kapuzzuk. Ezáltal az 1 MHz en felül még két érvényes
helyiérték adódik, de a műszer csak 65 MHz-ig mér. Ha 2 darab 74LS196 vagy 74S196 -ot alkalmazunk, ezek a katalóguslapjuk
szerint 100 MHz-ig számolnak.
A két IC-t értelemszerően sorba kell kötni, a preset funkciót ki kell rajtuk kapcsolni, a preset érték lábait pedig GND-re kötni.
A megfelelő adatlábak és az időkapu vezérlése ugyanúgy csatlakozik a mikrokontrollerre mint a 74HC390 esetén.
Ezzel az első IC oszt 10-el és adja az érték 100 MHz nagyságrendű részét, a második oszt megint 10-el
és adja az érték 10 MHz nagyságrendű részét, a mikrokontrollerre meg marad az érték 1 MHz nagyságrendű része. No de ez már
egy tovább fejlesztés, nézzük a 65 MHz-es alapverziót:
A fenti kapcsolási rajzról látható, hogy a frekvenciamérő hardverét egy MAX232 szintillesztőn keresztül kötjük a PC soros
portjára. A szerkezet a CS3 csatlakozón keresztül egy 9V-os elemről kap tápfeszültséget, amit a rajzon nem jelzett kapcsolóval
lehet megszakítani. A 9V-ból egy LM78L05 csinál stabil 5V-ot. A 74 HCT390 két 10 -es osztó része sorba van kapcsolva az értékek alsó
7 bitjét a P1-es porton olvassuk be. A 8. bitet azonban a számláló bemenetre kell kötni, igy a programban a leolvasása is innen történik.
A három IC-n és a stabilizátoron kívül néhány járulékos alkatrész szükséges még a működéshez.
Mielött a nyomtatott áramkör beültetésének nekikezdenénk, először a panellel és a dobozzal kell foglalkozni. A panelt óvatosan satuba
fogjuk és a beültetési oldalon a jelölt sarkot felül kifűrészeljük, alul a lecsapott részt szintén fűrésszel vagy reszelővel
levágjuk. A dobozból csípőfogó segítségével eltávolítjuk a gyárilag készített távtartókat (a doboz összecsavarozásához szükséges két
nagyot lehetőleg kíméljük meg) és a panelt behelyezzük a doboz elemcsereajtóval ellátott felébe úgy, hogy a beültetési oldal
felénk nézzen és ütköztetjük a bemenet felöli részt a doboz rövidebbik oldalára. A panelt és a dobozt kis kezünkkel összeszorítjuk,
és a panelon levő 4 vagy 2 rögzítő furaton át kifúrjuk a dobozt.
A doboz külső felén ř6-os fúróval kisüllyesztjük a rögzítő csavarok fejeinek helyét, és az anyákat rövid süllyeztett
fejű csavarral rögzítjük. Ha jól dolgoztunk a csavarok feje egyvonalban van a doboz külső felületével és az anyák fölött
van még egy panel+anya+2mm hosszú csavarszár. A doboz másik oldalán furatot készítünk a kapcsolónak és azt már a ráforrasztott vezetékdarabokkal
együtt rögzítjük. Furatot készítünk az RS232 kábelnek, illetve csípőfogóval kivágjuk a mérőtüske illetve a földelőzsinór helyét.
Ha ez kész, akkor elkezdhetjük a panelt beültetni.
A beültetésnél a legalacsonyabb alkatrészel kezdünk, és a legmagasabbakat forrasztjuk be utoljára. Célszerű az IC-ket foglalatba
tenni. Ha már minden alkatrész a panelon van, egy ř2-es rézvezeték mindkét végét megköszörüljük hegyesre, az egyik végén meghajlítjuk
és beforrasztjuk a panelba, majd zsugorcsövet melegítünk rá. Hátravan még egy darab drót bekötése ami a földelő csipeszhez megy,
illetve az elemcsatlakozó illetve a kapcsoló beforrasztása. Ha ezekkel készen vagyunk a panelt rögzítjük a dobozban.
Ha már az RS232 kábel is be van húzva, a vége megpucolva, illetve az árnyékolás és a sárga vezeték ki van nyesve belőle,
akkor ráforraszthatjuk a csatlakozó tüskére. A kvarc felöli az 1-es, a középső
a 2-es és az elemtartó felöli a 3-as. A vezeték bekötését a következő táblázat mutatja:
| CANON DB9 |
Funkció |
Tüske csatlakozó |
Kábel szín |
| 5 |
GND |
2 |
zöld |
| 2 |
RX-TX |
1 |
piros |
| 3 |
TX-RX |
3 |
fehér |
Ezután elemet teszünk a dobozba, eligazítjuk a vezetékeket és összeszereljük a dobozt. Most jön a matrica felhelyezése. A matricát a ragacsvédő levétele nélkül szigetelőszalaggal a szélét jelző vonalon kívül
leragasztjuk egy rajztáblára, utána ráragasztjuk a védőfóliát , majd a keretvonal mentén szikével
vonalzó mellett kivágjuk. Egy kis benzinnel letöröljük az addig már agynorafogdosott doboz külső felületét, majd a matricát
a ragacsvédő eltávolítása után ráragasztjuk a dobozfedélre. A késztermék valahogy így fog kinézni:
VISSZA