LCM DIGITÁLIS INDUKTIVITÁS ÉS KAPACITÁS MÉRŐ





A műszer tulajdonságai:

  • Az induktivitás mérés tartománya: 1nH -10H
  • A kapacitás mérés tartománya: 0,1pF -10uF
  • Elektrolit kondenzátorok NEM mérhetők
  • Automatikus méréshatárváltó
  • Karakteres érték és mértékegység kijelzés
  • Nyomógombos üzemmódváltás
  • SMD alkatrészek mérésének lehetősége
  • Tápellátás 9V-os elem vagy 7-10V DC adapter



  • A műszer használata nagyon egyszerű:

    A műszer bekapcsolás után kalibrálja magát, ezután mérésre kész. A MODE gombbal választhatunk üzemmódot (Capacity, Indutctivity, Calibration), majd behelyezzük a mérendő alkatrészt a mérőcsatlakozóba. A START gombbal indítjuk a mérést. A mérés után a műszer kijelzi a mért értéket. A Calibration módban a műszert újrakalibrálhatjuk a START gomb megnyomásával. Erre akkor van szükség, ha bekapcsolás után behelyeztük vagy kivettük az SMD mérőtüskét a mérőcsatlakozóból. Kis kapacitásértékek mérésénél ( Cx<20pF ) a műszer a mérés pontosítása érdekében a mérés után kiveteti az alkatrészt a mérőcsatlakozóból ( Erre a kijelzőn megjelenő "Get out Cx, START" felirat figyelmeztet ), majd a START gomb megnyomása után a pontosítást elvégezve írja ki a mért értéket.

    Az SMD alkatrészek mérése a mérőcsatlakozóba helyezett hajlított tüskepár segítségével lehetséges, amihez a horonnyal ellátott mérőszorító alulról nyomja hozzá az alkatrészt.

    Így néz ki a műszer működés közben.


    Néhány gondolat a tekercsekről:

    A tapasztaltabb rádióamatőrök bizonyára tudják, hogy a tekercsek elkészítésénél jónéhány szempontot figyelembe kell venni annak érdekében, hogy az valóban "tiszta" induktivitásként viselkedjen. Ha közelebbről szemügyre veszünk egy tekercset, láthatjuk, hogy temérdek tényező alakítja annak jósági tényezőjét.
    Íme néhány paraméter, melyre oda kell figyelnünk.

    a tekercshuzal:
  • keresztmetszetének alakja
  • átmérője
  • anyaga
  • felületének minősége
  • szigetelése


  • a tekercs:
  • átmérője
  • a menetek távolsága
  • magja
  • burkolata (serlege)
  • leágazásként használt vezetékek paraméterei


  • A tekercs menetei között - a párhuzamosan futó vezetékek egymáshoz relatív kis távolsága miatt - kapacitásokkal kell számolnunk. Ezért látni a speciális végfok anód-folytóknál, hogy a tekercs szekciókra bomlik, megakadályozva, hogy a menetek között kapacitív eredetű áram keletkezzen. Főleg transzformátoroknál találkozhatunk téglalap keresztmetszetű vezetőkkel, azonban a nagyfrekvenciás rezgőköröknél a kör keresztmetszetű vezető használata ideális.
    A nagyfrekvencia a vezetőnek mindíg a keresztmetszetén halad, így kritikus a tekercs anyaga, felületének minősége. Elérhető ára és jó tulajdonságai miatt a réz vezetők terjedtek el leginkább. VHF sáv felett azonban az ezüstözött felületü anyagok, vagy akár színezüst, arany huzalok is használatosak.
    A különböző műanyagok -bár elektromosan szigetelőnek tartjuk őket- szintén vesztességeket jelenthetnek. Mivel gyakran szén tartalmúak, vagy megszívják magukat a levegő páratartalmával, erősen leronthatják a tekercs jóságát.
    A kis méret érdekében vasmagokkal is csökkenthetjük tekercseink méretét, azonban nem mellékes, hogy milyen frekvenciára, mekkora teljesítménnyel használjuk majd a készítendő áramköri elemet. Ma már a vasmagok széles skálája elérhető a kereskedelemben. Mielött hozálátunk a tekercs készítéséhez lapozzuk fel a katalógusokat, vegyük szemügyre a vasak adatait, ezzel sok későbbi kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat.

    A nem megfelelően megválasztott anyag, szigetelés, vagy túl kis átmérő hozzáadott rezisztív vesztességet jelenthet. A helytelenül megválasztott serleg használata, hosszú leágazások, vagy nem megfeleloen méretezett huzalátmérő-tekercsátmérő-menet térköz viszony kapacitív veszteséget jelenthet. Ilyenkor a tekercsünk önmaga már nem csak induktivitás, hanem L-R-C kör, mely meglepő eredményeket mutat, ha ideális induktivitásként akarjuk megmérni.

    Egy ideális rezgőkör karakterisztikáját összehasonlítva egy "vesztességekkel tarkított" rezgőkörével látható, hogy a görbe meredeksége a vesztességek miatt csökken, a sávszélesség jelentősen megnő, majd, ha tovább szaporítjuk a "parazita" elemeket, lassan a rezonanciafrekvencia meghatározása is gondot okoz majd, és a rezgőkörünk alkalmatlan lesz szűrésre vagy akár egy oszcillátor működtetésére is.

    Nem elhanyagolható szempont az elkészítendő tekercs mechanikai kivitele sem, hiszen ha a menetek egymáshoz képest valamely mechanikus erő következtében elmozdulnak, akkor az szintén lényeges induktivitás változáshoz vezet. Jó példa erre a műszer működésének ismertetésénél található 31-nH légmagos tekercs, amit elég ha 0.2 mm-rel összéb nyomunk vagy kinyújtunk, vagy felmelegítjük hajszárítóval és lehűtjük induktivitása lényegesen megváltozik, sőt elérhető olyan állapot is, amikor már induktivitása nem is mérhető.

    A fentiekből az is következik, hogy a tekercseknél egy bizonyos jósági értéket el kell ahhoz érni, hogy az induktivitásuk mérhető legyen.



    Mekkora a legkisebb érték amit ezzel a műszerrel sikerült megmérni?

    A műszerben használt mérési elv biztosítja, hogy elméletileg a legkisebb mérhető érték kapacitás mérés üzemmódban 100 fF (f=femto 1e-15), induktivitás mérés üzemmódban pedig 1 nH. A valóságban az általam legkisebb mért kapacitásérték két 1 pF névleges értékű kerámia kondi sorbakötve valóban hozta az 580 fF (0.58 pF ) értéket. A két kondi az összeforrasztás elött mérve egyenként 1.15 pF illetve 1.14 pF értékű volt. Az igen kis induktivitások mérése már egy kicsit nehezebben ment, ugyanis képtelen voltam 20 nH -nél kisebb értékű tekercset készíteni amit meg is lehetett volna ezzel a műszerrel mérni. Ha a tekercs nem ezüsthuzalból volt, vagy átmérője 6 mm alatt volt, vagy a huzal nem volt egyenes amiből a tekercs készült, a műszer 0 nH-t mutatott. Szintén nem sikerült a 680 nH alatti SMD induktivitásokat megmérni, amelyek egyáltalán nem voltak hajlandók berezegni a mérőáramkörben. Ilyenkor az vígasztalt, hogy ezekre szerencsére gyárilag rá van írva a névleges érték.




    A műszerrel kapcsolatos további hasznos információkat itt találod:

    A műszer mérési elve és kapcsolási rajza
    A műszer összeállításához szükséges technológiai leírás
    A műszerben használt alkatrészek dokumentációi


    © HA5AST | Főoldal